Kis hazánkban egy oktatási intézmény egyik épületet az utóbbi hetekben tatarozták. Eddig a bicajok tárolására a kialakított kerékpártárolóhoz igen nehézkesen lehetett eljutni, főleg az odavezető ajtónak köszönhetően. Az ajtót most kicserélték...
Miközben zajlottak a munkálatok, meg is jegyeztem, hogy azért gondolkozhatott volna a sok nagyokos, és csinálhattak volna olyan új ajtót ami azért megkönnyití a drótszamarak szállítását. Gondoltam itt egy szélesebb szárnyara. Mint később kiderült gondoltak. Bár ne tették volna! Szép komótasan elkészült az ajtó, amit egy kapcsoló segítségével villanymotor nyit ki... Ráadásul úgy hangolták be, hogy mire lezárja az ember a bicajt, pont az orra csukódik be... Zseniális. Ekkor fotocellásan nyilik ki, újra. Már az ötlet is elég beteg, meg lassan nyilik is meg minden. Mint kiderült arra nem gondoltak mi lesz akkor, ha éjszakára be kell zárni az épületet, és pl egy macska vagy bármi az ajtó elé keveredik, hiszen az akkor kinyílni, beriaszt stb... Komoly emberek, hosszú napokig, hetekig gondolkoztak a megoldáson, közben egy kis cetli volt az ajtóra biggyesztve,közben a munkát ugye át kellett adni (az egész épületet picit tatarozták). A jeles napon
