HTML

Friss topikok

  • Huffnágel Pista: Vessünk véget a spermatolvajlásnak! #geci #nőbűnözés #nőerőszak klou.tt/2cg82zjsf28e (2015.03.01. 22:58) Mennyibe kerul egy Bayer Zsolt?
  • bankvezér: @Istóczy Győző: Úgy látom, azért elég "népszerű" vagy itt. :DDDD (2014.06.04. 21:10) Lázár féle kettős mérce
  • bankvezér: Blogger barátom ! Helyesírás! Mi ebben a mondatban a hiba? "Meg mondom őszintén én ezt nem értem!... (2014.06.02. 20:47) Kérdések KGBéla ügyben
  • csepke: Én mindig magamnak csinálom, de mindig egy fél napomat elveszi. Mert még nem volt két év egymás ut... (2014.05.19. 18:23) Söralátét adóbevallás?
  • Dörnyei József: @Tyson925: Reméljük együtt, hogy most ebben tévedsz. Adót növelni nyilván mindig lehet, akár 50%-... (2014.05.16. 19:25) Deflációs veszély Magyarországon?

Fellegi az egyetemen - a leszakadás deklarálva

2011.12.12. 10:50 Tyson925

Fellegi Tamás az Energia Szabadegyetem keretin belül rendhagyú előadást tartott az egyetemen múlt pénteken. Úgy gondolom eleve izgalmas az, ha egy politikus az egyetem falai közé merészkedik és előadást tart. Ez különösen igaz volt a frissen lemondott, és az IMF tárgyalásokat vezető miniszter esetében. Ennek ellenére az előadóban alig voltak. Ezt én egyértelműen annak tudom be, hogy az eseményről alig tudtak a városban, a diákok a félév vége felé meg épp az egész féléves anyagot próbálják néhány nap alatt elsajátítani, így értelemszerűen nem érnek rá holmi miniszterek előadásaira. A téma természetes az energia, energiapolitika volt.

 Az előadás maga elég csapnivalóra sikeredett. Fellegi nem készült diákkal, nem volt koherens a mondanivalója, nem egy jól összerakott, összeszedett előadást hallhattunk. (Egy nagy dillemámat meg is válaszolta ezzel, vagyis ha előad az ember, vagy használja a táblát, vagy vetítsen!) Az előadás mind hazai, mind európai energiapolitikai kérdéseket érintett. Ugyanakkor elég "unortdox módon" egyetlen számot nem hallottunk, pedig engem speciel nagyon érdekeltek volna.

Több olyan rész is volt amin meglepődtem. így például volt azért egy diszkrét bája annak, amikor Fellegi arról beszélt, hogy milyen fontos a "high-tech ipar" hozzájárulása egy ország szempontjából. Míg nálunk ez csak 12-12,5% addig ez Izraelben 50% körül mozog. Nekem ezzel két problémám is volt. Egyrészről azt nem nevezném követendő példának, hogy Zalaegerszegen Blackberry-t pattint össze 5000 humánrobot napi 12 órában minimálbérért. Másrészről "high-tech ipar" nincs innováció, alkalmazott kutatás nélkül, az pedig nincs alapkutatás nélkül. A kutatás, és különösen az alapkutatás támogatása pedig elsődlegesen az állam feladata. Nem értettem Fellegi ezen kijelentését annak fényében, hogy a magyar állam az utóbbi 2-3 évben nemhogy nem támogat semmilyen új kutatást, még a meglévő, már odaítélt pénzeket is zárolta. Ezek után számomra teljesen érthetetlen az összevetés. Az előadás utáni kérdések közt többen próbáltak finoman rákérdezni, hogy az állam tervezi-e a kutatások intenzívebb támogatását, mind energia, mind más terülteken. Ezekre hosszabb kitérő választ kaptunk, melynek lényege a NEM volt, hiszen az allokáció bonyolult, nincs rá forrás. És azt gyanítom, hogy ezek a nemek nem olyan Orbáni nemek voltak, ami néhány óra leforgása alatt változnak talánra majd igenre. A probléma ezzel az, hogy nemrégiben osztott a vasutasoknak az állam 5 milliátdot csak úgy puszira, vagyis pénz az van. Szándék nincs. Annak fényében, hogy Magyarország a 2020-s EU-s vállalásokból (20%-l kevesebb energia felhasználás, 20%-l kevesebb károsanyagkibocsájtás, 20%-s megújuló felhasználás) igen keveset hajlandó csak vállalni, kutatásokra pedig nem hajlandó áldozni, egyértelműen deklalárja az ország lemaradását, leszakadását. Hiszen ha már az első vállalási időszakban lemaradunk, a következőkben ez csak fokozódni fog.

Ugyanakkor a magyar gazdaság folyamatosan növekedési problémákkal küzd, melynek egyik igen kézenfekvő megoldása pont a "zöld ipar" lehetne.

Érdekesnek tartottam amúgy egy magát jobboldali, konzervatív párt kormányának miniszterének szájából, olyan kifejezéseket hallani, és ezek mellett érvelni mint "nem piacbarát", "rezism", "állami részesegés", "állami tulajdon". A MOL-l kapcsolatban Fellegi megjegyezte, hogy az ügyben két kérdés van: milyen szerepe legyen az államnak, és hogy kinek ne legyen szerepe a nemzeti olajtársaságban. A máosdik kérdés gondolom egyértelműen az orosz részesedésre utalt. Ugyanakkor szerintema két kérdes összefügg, ha megnézzük a MOL rendszerváltás utáni történetét. Ebből kiderül, hogy amikor az állam minimális részesedéssel rendelekett a MOL-ban akkor volt igazán sikeres.

 

6 komment

Címkék: egyetem tamás portfolioblogger fellegi

A bejegyzés trackback címe:

https://economy.blog.hu/api/trackback/id/tr263457381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NotaBene 2011.12.12. 17:23:13

Sok helyen lehet ilyen tipusú véleményt olvasni, hogy "kutatásokra pedig nem hajlandó áldozni, egyértelműen deklalárja az ország lemaradását, leszakadását."

Biztosan sok olyan példa van, hogy egy ország kitatásra áldozott kiadásai elősegitették az ország fejlődését. Ennek ellenére érdekes lenne ezt a kérdést alaposabban megvizsgálni. Például az elmult 20 évben kutatás-fejlesztés címen kiosztott források hogyan térültek meg? A támogatásból milyen termékek születtek, mennyire segítették az ország fejlődését?
Egy konkrét példa: Magyarország uniós csatlakozásával kapcsolatos pályázaton Heller Ágnes kutatását ( Nietsche, Lukács és Heidegger munkássága) finanszírozta az ország.
Nem akarok politizálni, nem is a konkrét eset az érdekes. A kutatási "közpénzból" részesülők természetesen hasznosnak tartják ezeket kifizetéseket, de egy "Kutatási pénzek felhasználása és megtérülése Magyarországon" kutatás meglepő erdedményeket hozna! Valószínű, hogy a kutatási pénzek jelenlegi elosztási rendszerének átalakítása nélkül a kutatási kiadások növelése nem csökkentené az ország gazdasági, társadalmi lemaradását.

Tyson925 · http://economy.blog.hu/ 2011.12.15. 15:30:00

@NotaBene: Nem tudom milyen böngészőt használtál miközben a kommented írtad. A firefox projekt pl egy elég szép sikersztorija a magyar kutatásnak.
Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmed, hogy az ágazat gyk halott. Jelenleg 93.000 Ft a Ph.d öszötndíj, pontosan annyi, amennyi jövőre lesz a minimálbér. Ezért kéne napi 10-16 órában kutassanak, nemzetközi szinten helyt álljanak a fiatal kutatók ma Magyarországon. Ha pedig elmennek a MÁV-hoz jegykezelőnek amihez 8 osztály is elegendő keresnek kétszer annyit...
Aki teheti már elment, aki maradt azon dolgozik, hogy hogyan meneküljön...

NotaBene 2011.12.21. 08:53:57

Én nem vitatom, hogy 93.000 Ft Ph.d ösztöndíjból nehéz megélni, de az ösztöndíj nem „pontosan annyi, amennyi jövőre lesz a minimálbér”. A minimálbér bruttó összegéből ugyanis le kell vonni adókat, járulékokat. A minimálbér nettó összegénél kb. 50%-kal magasabb jövedelmet biztosít az ösztöndíj.
Nagyon sok helyen lehet olvasni , hogy a magyar társadalom keveset költ kutatásra, oktatásra, egészségügyre, közmunkásokra….
Természetesen igaz az, hogy nagyon sok ember méltatlanul keveset keres! Az is nyilvánvaló, hogy minden jogos igény jelenleg rendelkezésre álló erőforrásból nem elégíthető ki.
Mi lehet a megoldás?
Növelni kell a rendelkezésre álló erőforrásokat, és módosítani kell az elosztást.
Azt írod:„A firefox projekt pl egy elég szép sikersztorija a magyar kutatásnak. „ Kíváncsi vagyok ennek a sikernek a részleteire! A magyar államnak mennyi adó vagy egyéb bevétele származott ebből a projektből ez elmúlt években, mennyi származik a következő években?
Szerintem szemléletváltozásra van szükség a kutatásban. Ha számítástechnikai példánál maradunk, a magyar cégek (pl. Kürt, Graphisoft…) által felhasznált kutatási eredmények a magyar társadalom számára megtérülnek (foglalkoztatás, adóbevételek). Magyarország nem elég gazdag ahhoz, hogy minden területen világszínvonalú kutatást finaszírozzon. Ha a témák kiválasztásánál prioritása van a magyar vállalatok által felhasználható eredménnyel kecsegtető kutatási területek, akkor egyre több pénz jut kutatásokra. Ez fordítva is igaz: a „léggömbhámozás” kutatása esetén a társadalom egyre kevesebb pénzt tud (akar) kutatásra fordítani.

Tyson925 · http://economy.blog.hu/ 2011.12.21. 11:19:55

@NotaBene: "A minimálbér nettó összegénél kb. 50%-kal magasabb jövedelmet biztosít az ösztöndíj."
Akkor azt meséld el, hány %-l kevesebb az ösztöndíj egy átlag MÁV-s dolgozóhoz képest? Naugye...
"Növelni kell a rendelkezésre álló erőforrásokat, és módosítani kell az elosztást"
Az elosztást módosították már. Folyamatossan vonják ki a pénzt a felsőoktatásból, a kutatásra pedig nem kívonják a forrásokat, hanem egyszerűen megszűntetik. Ezzel szemben a MÁV-ra évről évre többet költ az állam, és ugye a dolgozók is kapnak most egy 5 milliárdos "ösztönzőt".
"Ha a témák kiválasztásánál prioritása van a magyar vállalatok által felhasználható eredménnyel kecsegtető kutatási területek, akkor egyre több pénz jut kutatásokra."
Olvasgasd az új Széchenyi Tervet. Vannak ilyen priorítások, "kitörési pontok" és kb itt ki is merűlt az összes állami támogatás. Ennyi, egy dokumentum és kész. Hogy is mondjam, elég "unortodox" megoldás...

NotaBene 2011.12.22. 14:02:03

Úgy látom, nem sikerült érthetően elmondani a véleményemet. Nem az én gondolataimra reagálsz.

Sajnálom!