economy

A nyugdíjvitában nagyon sok mindenki, nagyon sok mindent leírt már. Pro és kontra. Olvastam nagyon sok, nagyon furcsa érvelést, viszont szokás szerint úgy érzem a lényegről már meginnt senki nem írt, nyilatkozott, mondott semmit. Azt még ugyan megértem, hogy a szüleim generációjának az állami nyugdíját csak-csak lehúzzák rólam. No, de kérdem én mi lesz az én generációmmal, a ma huszon harmincas korosztállyal? A felosztó-kirovó rendszer alapja, hogy többen fizetnek járulékot, mint ahányan kapnak. Hogy higyjem el, h működni fog ez a rendszer, hogy ha manapság fele annyian születnek, mint amikor én születtem? Szokták mondani, hogy gyerekeink jövőjét éljük fel. Ezzel a döntéssel nem a gyerekink, hanem a mi, fiatal generációnk jövőjét égetik fel. A másik, számomra egészen hihetetlen érv a pénztárak ellen, hogy azok bizony kockáztatják a befizetett járulékot. Mi a nagyobb kockázat? Tőzsdére vinni, és a legmerészebb befektetésbe lapátolni a pénzt, vagy egy politikusra bízni azt? (a pénztárak legnagyobb előnye volt, h a politikusok nem fértek hozzá) Hogy mást ne mondjak idén tavasszal a Fidesz még hallani sem akart a svéd típusú modellről, manapság meg erősen pedzegetik a témát. Affelől meg kétségünk ne legyen, hogy egy politikus egy választás elött a rövidtávú érdekeit fogja nézni, és nem a mi, hosszútávú, akár 40 éves érdekeinket.