Amikor ez az egész válságosdi kirobbant, sokan próbálták megbecsülni, megjósolni mivel is nézünk szembe. Már akkor voltak utalások egy esetleges szépen, hosszan elhúzodó W alakú válságról. Nos, a jelenlegi görög sztori, no meg a nagy Európai mentőcsomag miatt elfoghatja az embert a dejavu érzése. Egyre valószínűbb az a bizonyos W válság... Az első hullámban érezhető volt a bizalmi válság, hiszen senki nem tudta, melyik bank lesz a következő. Azóta a világ befektetői kockázatvállalása jócskán visszaesett, a bizalom, a szavahihetőség felértékelődött. A görögök és spanyolok egymással versenyezve próbálnak megszorítani, nehogy a görögök sorsára jussanak. Úgyanakkor úgy érzem ma, kis hazánkban új nemzeti sport van kialakúlóban, nevezetesen ki tud nagyobbat az MNB-be rúgni. Induló van szép számmal rendesen. Matolcsy egymásnak homlokegyenest ellenkező kijelntéseivel (MNB mit csinál, vagy a devizahitelesek sorsa) pedig az a legnagyobb gond, hogy a Fidesz tervei szerint laza fiskális politikát folytatna (emelnék a hiánycélt) azt bizony valakinek finanszíroznia is kéne. Ha pedig a gazdasági csúcstárca várományosa naponta változtatja a véleményét az bizony nem túl bizalomgerjesztő tud lenni... Kisebb bizalom, magasabb hozamok... A mai körülmények közt, sokkal nagyobb szükség volna az MNB-vel való együttműködésre, semmint annak szapulására. Kicsit az az érzése az embernek, hogy a Fidesz kifogyott az ellenségekből és ezért keresett magának újat és az MNB-t találta. Érdekeségképp jegyezném csak meg, míg a portugál ellenzékkel sikerült megállapodni a megszorítások felgyorsításáról, addig nálunk sajnos továbbra is a mutogatás megy. A legnagyobb gond persze, hogy hamarosan abba a szerencsétlen helyzetbe kerülünk, hogy egyszerre van laza monetáris politika és fiskális, amennyiben a Fidesz tartja választási "morzsái"-t.
update:
A jelenleg 5,25 százalékon álló irányadó rátát a Nomura szerint emelni kellene, követve a Fidesz - többek közt adócsökkentésen alapuló - makrogazdasági terveit. Ezek szerint ugyanis a növekedést serkentő, így a Bajnai-kormány által követettnél lazább fiskális politika bontakozhat ki idén és jövőre Magyarországon, minek következtében a növekedés mértéke akár a 3,4 százalékot is elérheti 2011-ben.
A Nomura szerint a válság előtti 10,5 százaléknál alacsonyabb szintű, 7,5 százalékos lenne a monetáris politikai szempontból semleges kamatküszöb Magyarországon - erre a szintre kellene az irányadó rátát emelnie az MNB-nek ahhoz, hogy a piacok bizalmát fenntarthassa. Ellenkező esetben a továbbra is magas adósságállománnyal rendelkező országgal könnyen szembe fordulhatnak a befektetők, akik az eurózónás adósságválság miatt különösen kiélezettek a fiskális kockázatokkal rendelkező piacokkal szemben.
Nomura
